Kétféle Klimt - látogatások a budapesti immerzív kiállításon ás a bécsi Klimt Villában
Gustav Klimt 1862-ben született Baumgartenben, majd a művészeti iskola elvégzése után a szecesszió legismertebb osztrák képviselőjévé vált. Klimt főként nőket ábrázol a képein, nála a férfiak csak amolyan díszítőelemként tűnnek fel a vásznon, általában a nőkkel való szerelmet reprezentálva. Klimt olyan szeretettel fordult a nők felé, ahogy az ő korában senki sem, csodálta őket, felnézett rájuk, gyengeségükben, tehetetlenségükben meglátta az erőt. Alkotásai rendkívül megosztóak; meztelen terhes nők, femme fatale jellemábrázolások. A különböző – képzőművészetekből átvett - formákkal ezek hangsúlyosságára hívja fel a figyelmet.
Májusban nyílt az immerzív kiállítás, ahol Klimt életét, munkásságát ismerhetjük meg falra vetített szövegek, képmásolatok és festményei újragondolásával született alkotások segítségével. A múzeumi séta utolsó szakaszaként egy 360 fokos, digitális, 2000 négyzetméteren kibontakozó hang- és fényjátékot csodálhatunk meg. Az átszellemült nézelődés végén Klimt shop várja az érdeklődőket, a legkülönfélébb ajándéktárgyakkal - természetesen a szimbolikus festmények lenyomatával díszítve. A képek sorozata a BOK Sportcsarnokban tekinthető meg, 2-es metróval könnyen megközelíthető a terület. Bár az esemény honlapján azt írják, a megtekintésre elegendő 1-1,5 óra, én mindenképp ajánlom, hogy legalább 2 órát szánjanak rá a kikapcsolódni vágyók.
A kiállításra belépve rögtön elfogja a nyugalom a látogatót, halk zene szól az összes teremben, egy másik világba repítve a befogadót. A 2000 négyzetméteres szobában korlátlan ideig élvezhetjük a padlótól plafonig tartó kb. 40 percenként ismétlődő vetítést. Ekkor óriási méreteket ölt az összes tökéletlen-tökéletes női test, minden imperfekciójukat láttatva, anélkül, hogy visszataszítóvá válnának csodálóik számára.
Látogatásomkor, a teljes lelki átszellemülés után az épületből kiérve enyhe csalódás fogott el, amiért nem tudtam elég ideig magamba szívni a Klimt művészete által nyújtott élményt – azt hiszem, ha egy egész napon keresztül állnék a vetítőteremben, akkor sem tudnám az összes festmény összes apró részletét kellően megfigyelni. Gustav Klimt is így érezhetett a nőkkel kapcsolatban – soha nem tudott betelni velük.
Írta: Gudra Zsuzsanna
Bécsbe érkezve izgatottan vártam, hogy végre beléphessek abba a villába, ahol Gustav Klimt 1911 és 1918 között alkotott. Szerencsére volt lehetőség magyar nyelvű audioguide-ot igényelni (némi pénz ellenében), így nagy reményekkel indultam el a hat szobán át vezető kiállításon. Azonban csalódnom kellett - a borsos ár ellenére (a felnőtt jegy 10 euró, a kedvezményes 8), a tárlat rövid, a Klimtről szóló háttéranyag pedig kevéssé informatív, sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a német zsidóság helyzetének bemutatására a náci diktatúra ideje alatt.
Bár néhány Klimt-relikvia megtekinthető, eredeti festmény egyáltalán nincsen (24 darab van a Belvedere Múzeumban, szintén Bécsben), s a korabeli berendezésből sem maradt meg semmi. Pozitívum, hogy nem kellett tolakodni a tömegben, csupán pár turista lézengett az épületben és a kertben, ami nem meglepő, hiszen rövid kutakodás után az interneten kiderül, hogy az emlékház értékelése igen alacsony, valamint számos negatív vélemény is érkezett a hozzászólások közé. A tárlat szegényes kivitelezését kompenzálja a shop aránytalan bősége ajándéktárgyakban, valamint a tágas kert szépsége, melyet bárki élvezhet az utcáról belépve. Hozzá kell tenni, hogy a hátsó udvar közös egy sérült embereket gondozó intézményével, így nem ritka a nyugalmas környezetbe nehezen illeszkedő hangzavar. Fél óránál többet nem érdemes szánni a sétára, ha valódi Klimt festményeket szeretnénk látni, ajánlott inkább a Belvedere Múzeumot célba venni.
Írta: Deli Mandula